EZ KETTŐ INFORMATIKA ÓRA KERETÉBEN KÉSZÜLT!

1. Milyen célra használnád elsődlegesen? (Játék / munka? Ha játékra, akkor multiplayer, vagy inkább singleplayer játékok?)
2. Pontos konfigurációd leírása (alaplap, videókártya, táp stb.) /vagy hivatkozz az adatlapodra, ha ki van töltve/
3. Mennyi pénzt szánsz rá?
4. Új vagy használt processzorban gondolkodsz?
5. Szeretnél-e tuningolni, avagy távol áll tőled?

NÉHÁNY TUDNIVALÓ:

Manapság egyre gyakoribb, hogy egy foglalat maximum 1-2 generáció erejéig fogadja az új processzorokat, majd új foglalatot adnak ki, az újabb architechtúrákhoz. Jellemző hogy olyan hatalmas újítás nincs már az újabb generációk között, az úgy nevezett tick-tock startégia jellemző leginkább az újabb generációkra, ami azt jelenti hogy általában olyan 5-10%-kal gyorsabbak az előző generációnál azonos órajelen (valamikor pedig még ennyivel sem).

Merjek-e használt processzort venni?
Sokan nem szeretnek használt dolgokat venni, mert ugye nem lehet tudni hogy az előző tulaj milyen körülmények között is használta azt. A processzorok esetén szerencsére nem kell annyira félni a használt dolgoktól mint más termékek esetében. Itt a garancia lejárta után sem sűrű a meghibásodás, ezért viszonylag kicsi a kockázat.
Főleg akkor nincs nagy kockázat ha szorzózáras processzort vásárolunk, ott még attól sem kell félni hogy tuningolták előtte. A Sandy Bridge-től (i5-2xxx) kezdve beszélünk szorzózáras ill. mentes processzorokról.
A tick-tock stratégia miatt pedig jóval olcsóbban megúszhatjuk akár ha használtan egy korábbi generációt választunk, teljesítményben nem túl nagy a különbség árban viszont annál inkább.

Felhasználás szerint 3 fő csoportra lehet szűkíteni a kört:

Alapvető felhasználás: Böngészés, Youtube, filmnézés. Ez a csoport igényli a legkisebb teljesítményt, akár egy belépőkategóriás, illetve alsó-középkategóriás 2 magos processzor is kielégíti az igényeiket hosszútávon is, az új, és későbbi generációs operációs rendszerek mellett is.

Játék célú felhasználás:. Általánosságban igaz hogy a legtöbb singleplayer játék 4 magnál többet nem használ, ezért az erős 4 magos processzoroknak itt is van létjogosultságuk.
Érdemes összegyűjteni azokat a stílusú játékokat amiket szeretsz, amikkel szeretnél játszani, és nézni teszteket, hogy adott processzor hogyan teljesít a játék alatt. Pl. Far Cry 4 benchmark (az összefoglaló végén linkelve van pár).
Manapság már egyre több -főleg Multipalyer- játék képes kihasználni a minél több szálat, itt jöhetnek képbe a 8 - 12 - 16 szálon dolgozó processzorok.

Munka célú felhasználás: Érdemes nézni teszteket, hogy adott program, hány szálat képes használni és ennek függvényében választani hozzá processzort.
Nagy részben jól skálázandóak ezek a szoftverek, tehát kihasználják a több szálas processzorokat, itt jön ki igazán a többmagos Core, Ryzen, Threadripper procik ereje.

Az AMD helyzete a processzorpiacon
Az AMD mainstream processzorai sajnos nem mindig váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, de a 2017 óta kiadott újdonságaik igazán jól teljesítenek!
Az APU-ik jobbak az Intelénél, erősebb iGPU-val rendelkeznek mint a hasonló árú Pentiumok.
A Ryzen széria szinte utolérte és itt-ott le is hagyja az Intelt bizonyos játékokban.
Újra kiéleződött a verseny a processzorok terén, ami igazán jó hír a felhasználóknak!

Pár fogalom, ami gyakran felmerül:
CPU,APU közti különbségek.
CPU/VGA Limit
Fogyasztás (fesz, vid)

● Érdemes elolvasni a Prohardver 21 processzor tesztje Windows 8 alatt írását, illetve a jobb oldalt linkelt tartalmakat, amiket folyamatosan frissítünk.

Egy átfogó teszt: 3DGuru

Pár játék CPU benchmarkja:
Witcher 3 , Witcher 3 /részletesebb, lengyel/
GTA V , GTA V(lengyel oldal, minimumfps-ekkel )
Projekt Cars
Far Cry 4
Dying Light
Battlefield 4 BF4 Anadtech
Assassin's Creed Unity /orosz oldal/
Batman Arkham Knight

Asztali nézet